A bitcoin és banki alapú finanszírozás összehasonlítása

Gyüre Ferenc (2019) A bitcoin és banki alapú finanszírozás összehasonlítása. In: Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 223-276. ISBN 9786155607745

Előnézet

Szöveg mtmt_Hallgatói_kötet_intreaktív_p223-276.pdf - Megjelent verzió Download (844kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy cég, ha szeretné megváltoztatni pénzügyi menedzsmentjét, bővíteni más pénzügyi teljesítési móddal, módozatok­kal, ahhoz milyen elméleti kérdéskört és logikát kell végigvezetnie, átgondolnia. Ezen belül azt vizsgáltam, milyen lehetőségek vannak arra, hogy egy cégvezetés kriptovaluta­alapú finanszírozásra térjen át. A Vizsgáltam a bitcoin mint kriptovalutát, és azon belül is három esetet. Ez a három eset alapvetően a bitcoinszerzési módokat foglalja magába. Tehát azt feltételeztem, hogy a cég a három közül az egyik módon megszerzi a bitcoint, a megfelelő mennyiség felhalmozása után pedig fizetéseket lehet vele végrehajtani. Ehhez először megvizsgáltam, milyen és mekkora költség jelentkezik egy általános banki utalás során, majd ugyanarra az alapösszegre megvizsgáltam, mennyi a költség bitcoin használata esetén. A számításom során az utóbbi jött ki haszonnal több mint 100 ezer forintos értékben havi szinten. Az átállási módokra úgy tekintettem, mint ha a vállalkozás befektetne egy új fizetési módra, ahol a kezdeti költség maga az átállási költség, a bevételi pénzáram pedig havi szinten ez a kicsit több mint 100 ezer forint. A három átállási mód: bitcoinbányászás, tőzsdén vásárlás, valamint bitcoin elfoga­dása ellenérték fejében. A bányászáshoz speciális számítógépre van szükség, emellett nagyon magas energiaköltségre kell számítani, így e kettő összege volt a kezdeti beru­házási összeg, ami alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ha nem bányászunk ki bitcoint, csak a gép folyamatosan működik, hatalmas veszteség keletkezik. A tőzsdei vásárlás ellenértéke során a tőzsdei illeték és egyéb járulékos költségek voltak a kezdeti költségek, és ha szembeállítottam a havi 100 ezer forintos bevételt, akkor kicsit több mint 5 év alatt térült meg a beruházásom. Az ellenérték fejében történő átvétel esetében semmilyen egyéb számításra nem volt szükségem – ha megvan a megfelelő mennyisé­gű bitcoinom és elkezdem a BTC alapú utalásokat, már az első hónaptól generálódik a 100 ezer forintos bevételem, ami azonnali hasznot teremt. A vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy nem tudjuk pontosan megmon­dani, melyik a jó megoldás, mert mindegyik hordoz magában veszélyt, de akár nagy profitszerzési lehetőséget is. Véleményem szerint így egyelőre az a helyes megoldás, hogy a teljes pénzügyi menedzsment átállása helyett a megosztásos menedzsment a kifizetődő, valamint a legmeghatározóbb piaci előnyt az jelentheti, hogy ki milyen hamar mer pénzügyi menedzsment BTC­re való átállásban gondolkodni.

Tudományterület / tudományág

05. Társadalomtudományok > 05.02. Közgazdasági és gazdálkodástudományok

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem (csak GKZ-s szerzőségű, 2016-2020 között megjelent publ.)

Mű típusa:	Könyv része
Kulcsszavak:	EFOP 3.6.1-16-2016-00012, bitcoin, kritpovaluta, digitális pénzeszköz, bitcoinmenedzsment, banki menedzsment, kriptovaluta­alapú utalás
A mű MTMT azonosítója:	30954684
Felhasználó:	G. Tibor Szabó
Dátum:	09 Dec 2019 09:35
Utolsó módosítás:	17 Jún 2021 18:53
URI:	https://perepo-publikacio.uni-pannon.hu/id/eprint/1591

Actions (login required)

Tétel nézet